Amikor egyházvezetőink bejelentették, hogy 2020-at az Úrvacsora évének nyilvánítják, Egyházzenei Bizottságunk – Kendeh Gusztáv vezetésével – úgy döntött, hogy felkér két zeneszerzőt, gazdagítsák műveikkel az evangélikus énekkarok repertoárját. Olyan kórusműveket kértünk, amelyeket az „átlagos” gyülekezeti énekkarok is meg tudnak tanulni, beilleszthetők az evangélikus liturgiába, és magas művészi értékkel bírnak.

Az idei első kántorképző tanfolyam kórusával megtanultuk az új műveket: ezek felvételeit örömmel tesszük most közzé. A próbafolyamat során átélhettük, hogy mindkét új kompozíció erősen érinti az éneklők – s a hallgatók – érzelmeit; más-más eszköztárral, de mindkét mű fülben, lélekben, szívben maradó élményt ad.

Tillai Aurél négyszólamú, orgonakíséretes művel ajándékozott meg bennünket: Nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. A finom újromantikus harmóniák és a könnyen énekelhető dallamok oly letisztult zenei szerkezetbe vannak beágyazva, hogy bárki számára követhető a zenei, retorikai folyamat, amelyet az orgonaszólam tagol négy gyönyörű ívre.

Kecskés D. Balázs a minimal art és az ostinato-technika alapjaira épített művet írt úgy, hogy a zenei eszközök mégis az átélhetőséget, a kifejezést középpontba állító egyéni stílussá alakulnak a kórusműben. Ha a próbák során az énekkar megismerkedik azokkal a kis zenei elemekkel, amelyek téglái e kompozíciónak, már nem okozhat nehézséget a teljes mű felépítése sem. A mű címe: Áldom az Urat minden időben (a 34. zsoltár verseire).

A két, felkérésre írt mű mellé a Kántorképző Intézet munkatársaival még ötvenhat tételt gyűjtöttünk, olyanokat, amelyek megfelelnek a kezdeti célkitűzéseknek: kapcsolódjanak az úrvacsora témájához, legyenek könnyen megtanulhatók, és ne feszítsék túl az istentisztelet időkereteit.

Az éppen csak most alakult gyülekezeti kórustól kezdve az oroszlányi oratóriumkórusig minden evangélikus énekkar találhat a kötetben énekelnivalót: kínálunk új gyülekezeti énekeket, amelyek egy szólamban hangszerkísérettel és kórusletéttel egyaránt megszólaltathatók; kínálunk könnyű korálharmonizációkat és egyszerű kánonokat is a capella vagy hangszerkísérettel.

Külön fejezetet kaptak az igei sorokra írt motetták és kantátatételek. E műveknél fontos, hogy a hallgató pontosan értse a szöveget, hisz annak ismeretében válhat egy-egy mű igehirdetéssé. A bibliai szövegek magyarra való átültetésében Kertész Eszter, Mechler Anna, Bálint Zsolt és Bencze András volt munkatársunk. Sanctus jellegű az a szöveg is, amely egy svájci komponista, Emil Heer kórusára alkalmaztunk, igazi nagyünnepi tétel, amely kórustalálkozók közös éneke is lehet.

Önálló fejezetet alkotnak az úrvacsorai liturgia közös tételei – a Sanctus és Agnus Dei tételek és parafrázisaik –, ezt követik az úrvacsorai korálok. Örömmel jelezhetjük, hogy az Evangélikus énekeskönyv és a Gyülekezeti liturgikus könyv valamennyi úrvacsorai éneke megtalálható a kötetben valamiféle feldolgozásban. A kötetet záró fejezetre utaltam már: itt kaptak helyet azok az új gyülekezeti énekek, amelyeket érdemes lehet kipróbálni közös énekként és kórusműként egyaránt.

A szerzőkről: A XVI. századtól napjainkig terjed a szerzők sora. A legkorábbi közülük talán Clemens non Papa, akitől egy méltóságteljes ötszólamú Sanctus-kánont közlünk.

A nagy evangélikusok szinte mindegyike képviselve van egy-egy művel: Schütz, Buxtehude, Bach, Telemann, Mendelssohn, Sulyok Imre és Szokolay Sándor is. Néhány olyan barokk mű is bekerült a válogatásba, amely még nem jelent meg nyomtatásban, csak kéziratos formája ismert. Ilyen Johann Friedrich Meister kantátája: Én vagyok az élet kenyere címmel.

Néhány úrvacsorai énekünkhöz korábban nem készült kórusfeldolgozás. Most Sulyok Imre, Herbert Wulf, Fasang Árpád és Rezessy László más célra írt kompozícióival pótoltuk a hiányokat, illetve a fiatal evangélikus zeneszerző, Muntag Lőrinc ajándékozta meg a kötetet egy gyönyörű korálmotettával az Örülj, szívem, vigadj, lelkem énekünkhöz.

Két izgalmas huszadik századi motettát kaptunk Erkki Tuppurainen finn zeneszerzőtől, és a jogutódok hozzájárultak egy csodálatos Kocsár-kánon közléséhez is. Csorba István, Kovács László Attila és a szerkesztő, Bence Gábor kórusai képviselik aktív egyházzenészeinket, és helyet kapott a kötetben az Úrvacsora évének hivatalos himnusza, a Gryllus–Lackfi szerzőpáros dala is: Himnusz az égi-földi kenyérről.

Azoknak, akik alaposabban meg szeretnének ismerkedni a kötet tartalmával és felépítésével, érdemes lapozgatni a következő oldalakat.

Örömmel ajánljuk gyülekezeteink és kórusaink figyelmében a Luther Kiadónál beszerezhető kötetet.

„Általa élünk”
Úrvacsorai kórusművek
Szerkesztette: Bence Gábor, Ecsedi Zsuzsa és Pócs Miklós
Mutatók és jegyzetek: Ecsedi Zsuzsa és Bence Gábor
Korrektori munkatárs: Csorba István
Sajtó alá rendezte: Ecsedi Klára
A Kántorképző Intézet és a Luther Kiadó közös kiadása, 2020.