Egy-egy hajdani könyvtár sok egyéb mellett megmutatja, hogy a tulajdonosok milyen műveltséggel rendelkeztek, hogyan jutottak el hazánkba a külföldi eszmei áramlatok, olvasták-e a könyveket, kialakult-e a könyvtár, ill. tulajdonosa körül valamilyen szellemi élet. Mellékszálként az épület (könyvtárterem) sorsát is érdemes kutatni, mivel a magyar köznemesi és főúri kúriák könyvtárai (és részben a könyvei) csak kivételes esetekben élték túl a történelmi eseményeket.

A tóalmási kastély Prónay Sándor idejében

A kastélyt Prónay Sándor özvegy édesanyja építtette az 1750-es években.

(Az 1819–1901 között élt Brodszky Sándor – Prónay Sándor tiszttartója fiának – festménye, Magyar Nemzeti Galéria - http://doboilona.hupont.hu/36/brodszky-sandor)

Kánya Emília író (1828–1905), aki gyermekkorában többször nyaralt a tóalmási kastélyban és még találkozott Prónay Sándorral is, emlékiratában többek között így ír: „Az első ebédre is jól emlékezem még. A nagy étteremben ebédeltünk. Óriási terem volt, a falakon, a plafonon élénk freskókkal, [ahonnan] életnagyságú alakok mosolyogtak le reánk. Ott ismerkedtem meg először a mitológiai alakokkal, és még most is látom Cerest lengő kék ruhában, kalász kévével, gyönyörű gyümölcsökkel, Bacchust táncoló gráciákkal sat…” (Réges-régi időkről, Bp. 1998., 10-24.)

Még Prónay Sándor életében, 1832-ben a kastélyt klasszicista stílusban átépítették. Prónay Sándor, majd örököse, Prónay Albert 60 holdnyi parkot építtetett, tavakkal, fürdőházzal. Az 1882-es kataszteri térképek alapján méltán tartották Pest megye leghíresebb parkjai között számon a tóalmásit:

A nagyításon jól látható a kisebb parkrész előtti kastély:

A tóalmási kastély Prónay Sándor halála után

Prónay Sándor adoptálta és örökösévé tette unokaöccsét, Albertet (1801–1867). Majd annak fia, Elek örökölte a birtokot, a kastélyt és a könyvtárat is.

Haan Lajos visszaemlékezései az 1880-as állapotot tükrözik: „Acsáról elvitt a báró [Prónay Dezső] Tó Almásra báró Prónay Sándor egykori lakhelyére, melyet most egy kiszolgált kapitány, báró Prónay Elek agglegény bír. Meg is látszik mindenen, hogy a házban nincsen női rendező kéz. A híres Park is pusztulóban van, sőt egy nagy része már szántás alá vétetett. Tó Almáson vannak a Prónayak legrégibb családi okmányaik. Én az egyetemes közgyűlések keletkezésére vonatkozó adatokat kerestem; de sikertelenül. A Prónay Sándor idejéből való irományok nincsenek rendezve, egy rakáson felhalmozva hevernek, úgy, hogy itt a búvárlat teljes lehetetlen. („aki tót létére is magyar író”. Haan Lajos levelei és visszaemlékezései. Szerk. Demmel József és Katona Csaba. Békéscsaba-Budapest 2017. 198.)

A tóalmási kastély 1945-ig

Prónay Elek (1826–1890) halála után, 1892-ben az örökösök a kastélyt és a hatalmas parkot eladták. (Ettől kezdve a kastély különböző neveken futott: Öregkastély, Régi kastély, a későbbi tulajdonosról elnevezve: Beretvás-kúria. Más történet, hogy a nagy parkban új kastélyt építettek 1894–95-ben, amelyet ma Andrássy-kastélynak hívnak.)

A kastélyban lévő gazdátlanná váló könyvtárat 1891-ben Podmaniczky Géza és Degenfeld Berta vásárolta meg és szállíttatta át kiskartali kastélyukba. Minden kötetbe ex librist ragasztottak:

A Haan Lajos által emlegetett egyháztörténeti kéziratokat Podmaniczky Géza Prónay Dezsőnek (az acsai könyvtárnak) ajándékozta (https://medit.lutheran.hu/site/konyv/324).

1895–1899 körül készült felvétel még eredeti szépségében mutatja a kastélyt:

(Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.12.050)

(https://www.toalmas.hu/kozsegunk-tortenete/)

1945-től máig

A II. világháborúban megsérült az épület. Az államosítás után terményraktárként használták.

1966-ban rossz rendeltetésű [magtár!], helyreállítást igénylő és első osztályú műemlékként tartották számon. (Császár László, Műemlékvédelem, 1966/4, 201.)

Időközben a kastély emeletének felét lebontották, új tetőzetet kapott, az ajtók-ablakok egy részét befalazták, a falképeket lemeszelték. Az emeleti homlokzatok megsemmisültek. (Ld. Dobó Ilona, a tóalmási könyvtár hajdani vezetőjének honlapját, ill. anyaggyűjtését: http://doboilona.hupont.hu/). 

1973-ban, a légifelvétel szerint, még megvolt az új tetőzet, amely a későbbiek során beszakadt:

(http://www.fentrol.hu/hu/)

Időközben levették a műemlékek jegyzékéről. Virág Zsolt 2000-ben a „jelenleg magántulajdonban van, omladozik” megjegyzéssel közli az alábbi képet (Magyar kastélylexikon, I., 206):

Miközben a tulajdonosok egymást váltották, beomlott a tető, s gyakorlatilag széthordták a kastélyt.

2009-es állapot:

(http://www.danyikronika.hu/node/1800)

Ma csak az alagsor egy része látható, néhány falfestmény-maradvánnyal, jelenleg árulják az épületet:

A hajdani kastély jelenét látva még nagyobb megbecsüléssel tekinthetünk a Podmaniczky-Degenfeld házaspárra, aki a tóalmási könyvtár megvásárlásával hozzájárult a tóalmási kastély és az evangélikus patrónus Prónayak emlékezetének megőrzéséhez.

Köszönjük Garai Péternek, az Építési, ingatlanügyi és műemléki osztály munkatársának a segítségét, aki könyvekkel, fotókkal, térképekkel támogatta felderítő munkánkat.