ügynök

Múltfeldolgozás, ügynökügyek, emlékezetpolitika címmel szervezett előadást az Eötvös József csoport 2018. január 17-én a Párbeszéd Háza Pázmány Péter termében. A vitán Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke, valamint két történész, Ungváry Krisztián és Stefano Bottoni vettek részt.

Budapest - Terjedelmes interjú jelent meg 2017. május 4-én a Kötőszó evangélikus blogon Lehel Lászlóval, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatójával, evangélikus lelkésszel, amelyben elismerte, hogy 1983-ban az állambiztonság „Filozófus” fedőnéven beszervezte ügynöknek. Az interjúban elhangzik, hogy 2014-ben Lehel tájékoztatta ügynöki érintettségéről a Magyarországi Evangélikus Egyház vezetőit. Ekkor, 2005-óta már működött az egyház vezetőinek, lelkészeinek állambiztonsági érintettségét kutató tényfeltáró bizottság. A testület tagját, Mirák Katalint is megkerestük kérdéseinkkel.

Budapest – Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet vezetője 2017. május 1-jétől felfüggeszti elnök-igazgatói tevékenységét annak érdekében, hogy magánemberként reagálhasson az őt ért támadásokra, a Magyar Nemzetben megjelent Velünk élő ügynökeink című írás kapcsán – áll a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Budapest – A Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) Egyházüldözők címmel jelentette meg az Állami Egyházügyi Hivatal munkatársainak életútját. A közel 350 személyt bemutató gyűjteményről Soós Viktor Attila történésszel beszélgettünk.

Budapest – Hogyan épült fel az Állami Egyházügyi Hivatal? Mi volt a munkatársak feladata? Milyen kapcsolat volt a párt és az egyes felekezetek között? Miért beszélhetünk befejezetlen múlt időben a kommunista hatalom birtokosai és áldozatok feltárásáról? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Nemzeti Emlékezet Bizottság történészével, Soós Viktor Attilával.

Budapest – „Ijesztő olvasmány a mama első jelentése” – írja az édesanyja aktáiban olvasóként elmerülő Forgách András. Az ügynökkérdésről beszélgetett Csepregi András evangélikus lelkész, a Tényfeltáró Bizottság tagja és Forgách András író, dramaturg, az élő kötet nem marad című könyv szerzője.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc besúgói a nemzeti felkelés elfojtása után egy rendkívüli módon megszervezett hálózat tagjaiként szolgálták az uralkodót. A nevesebb feljelentők listáját Tábori Kornél író-újságíró bányászta ki a bécsi levéltárakból, és tette közzé a Titkosrendőrség és kamarilla című, 1921-ben megjelent könyvében. Árulkodó, hogy az informátoroknak csak a családnevük maradt fenn az utókornak. Elfogott levelek, hangulatjelentések, merényletek – ritkán hallott történetek!

Nagykanizsa – Az igazság tanúja volt Ordass Lajos mártírsorsú evangélikus püspök. Nemcsak az ő, hanem a Kádár-korszak más egyházi üldözöttjeinek történetét is megismerhetik azok, akik február 24-ig felkeresik a városi könyvtár kávézójában nyílt vándorkiállítást.

25 év alatt még nem született egységes narratíva 20. századi egyháztörténetünkről, mégha a részeredmények igen jelentősek is. De kétségbeesésre nincs okunk, mert az „alulról” induló kezdeményezések pezsgése révén sok-sok értékes publikáció született. Püspöki, lelkészi önéletírások, naplók, visszaemlékezések, életrajzi kötetek, interjúsorozatok, dokumentumgyűjtemények – szóval van mit levenni az „evangélikus” feliratú polcról is.

Helsinki – Budapest – A Magyarországon a Luther Kiadó gondozásában megjelent, a evangélikus egyháznak a szocializmus ideje alatti szerepét, püspökeinek ügynöktevékenységét feltáró Háló 2. kötettel kapcsolatban cikket közölt a finn egyházi lap, a Kotimaa. A cikk magyar fordítását az alábbiakban olvashatják.