Gyűjteményfejlesztés – értékmentés

Gyűjteményfejlesztés – értékmentés

Share this content.

Forrás: Evangélikus Élet, szöveg: H. Hubert Gabriella
Az evangélikus egyház pótolhatatlan értékeit őrzik a gyűjteményei. Vajon mit tudunk utódainkra hagyományozni? Meglévő és veszendő értékeinket meg tudjuk-e menteni? E kérdésekre válaszként az Evangélikus Országos Gyűjtemény (Levéltár, Könyvtár, Múzeum) 2017–2019 közötti gyarapodásának néhány példájával szeretnénk arra buzdítani egyházunk híveit, hogy egyháztörténeti értékeiket, egyházi fotóikat bízzák egyházi közgyűjteményeinkre.

Az Evangélikus Országos Gyűjtemény elsősorban a többnyelvű magyarországi (Kárpát-medencei) evangélikusság kéziratos és nyomtatott dokumentumait, valamint tárgyi emlékeit gyűjti. Az értékmentés egyik útja az ajándékozás. 

Ajándékozás 2017–2019

Az egyházi közgyűjteményben való elhelyezéssel az adományozók nyilvánossá teszik, és az elkallódástól is megmentik az evangélikus egyháztörténet egy-egy emlékét. (A Balassa-kódexnek és társainak átadásáról korábban már beszámoltunk.)

Az utóbbi évek egyik legnagyobb értékű ajándékát egy testvérpártól, Terei Andrástól és Terei Gábortól kaptuk: a Károlyi Gáspár fordításában Vizsolyban 1590-ben nyomtatott első teljes magyar Biblia (végén hiányos) példányát és egy Káldi György által fordított első teljes magyar katolikus Bibliát (Bécs, 1626). A vizsolyi Biblia példányának története a 19. századtól kezdve ismert.

Terei Endre (1914–1998) lelkész 1990-es irata szerint a Biblia eredetileg Czékus Istvánnak (1818–1890), a Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspökének a tulajdonában volt (korábbi története ismeretlen). A püspök leánya, Czékus Erzsébet Túróczy Pál arnóti lelkészhez ment feleségül. Amikor gyermekük, Túróczy Zoltán (1893–1971) leérettségizett a rozsnyói evangélikus gimnáziumban, és anyai nagyapja megtudta, hogy a teológiára szeretne menni, megajándékozta őt a vizsolyi Bibliával. A második világháború alatt az orosz katonák szétszórták, pincébe dobálták Túróczy Zoltán püspök könyvtárát, de a Biblia később szerencsésen előkerült.

A püspök leánya, Túróczy Márta Terei Endréhez ment férjhez. Házasságuk huszonötödik évfordulóján, 1966-ban – mint a család egyetlen lelkész tagjára – Terei Endrére hagyományozta Túróczy a Bibliát. Majd a Terei házaspár három fiúgyermeke közül András és Gábor őrizte tovább.

A 2000-es években egy betörés során, más értékekkel együtt, ellopták mindkét Bibliát, azonban a nyomozás eredményeként szerencsésen előkerültek. Ezután 2015-ben Terei András és Terei Gábor a fokozottabb védelem végett letétként az Evangélikus Országos Könyvtárban helyezte el a könyveket. 2019-ben határoztak úgy, hogy mivel nincs lelkész gyermekük, eladni pedig nem akarják az evangélikus múlt egy darabját is őrző köteteket, az evangélikus egyháznak ajándékozzák őket. A nagylelkű adománnyal nemcsak az őrzést, hanem a nyilvánosságot – kiállítás, kutatás – is kívánták biztosítani.

Egyháztörténetileg azonban nemcsak a hagyatékok értékes darabjait kell megbecsülni, hanem a használatról tanúskodó egyszerűbb köteteket-iratokat is. A hajdani csépai egyházközség iratainak és könyveinek mentése során került be gyűjteményünkbe az úgynevezett Vándor-Biblia. Az 1936-ban nyomtatott Károlyiféle Bibliát a fasori gimnázium ifjúsági gyámintézete ajándékozta Nagyrév és szórványai számára. Benkóczi Dániel esperes 1937-es bejegyzése szerint: „Sohsem lehet a lelkészi hivatalban. Az Isten igéje iránt érdeklődő hívek kézről kézre adják bizonyos időközben, a lelkész tudtával.”

Ugyancsak ajándékként kaptuk meg a leszármazottaktól Kiszely János ceglédi igazgató-tanító harmóniumát. Az eklektikus stílusú, politúrozott hangszert restauráltattuk, s elhelyeztük a Podmaniczky–Degenfeld-könyvtár előszobájában.

Aukció és egyéb vásárlás

Az állami közgyűjteményi támogatásból megoldható a napi vásárlás, de a nagyobb értékű beszerzéseket az evangélikus egyház gyűjteményfejlesztési keretéből tudjuk megvalósítani.

A reformáció jubileumának tiszteletére 2017-ben aukción vásároltuk meg Luther kátéjának (Der kleine Catechismus) 1686-os lőcsei kiadását. A káté leglényegesebb részeit tartalmazó, hatvannegyedrét formátumú kötetecskét a legkisebb régi magyar nyomtatványként tartja számon a könyvészet (kötéssel együtt 420 × 510 mm). A 17. században is drága portéka volt, a polgárok ünnepeken ajándékozták egymásnak. A közeljövőben az Evangélikus Országos Múzeum szepesi kiállításán lesz látható.

Ugyancsak aukción sikerült a bártfai lelkésznek, Severinus Scultetinek a kassaiakhoz írt két autográf levelét az Evangélikus Országos Levéltár számára megvásárolnunk. Az 1597-es levélben Sculteti ötvárosi esperesként Lőcsére zsinatot hív össze, melynek témája az Ágostai hitvallás kiadása, az egyházi rendtartás és az egyházfegyelmi kérdések egyeztetése. Magángyűjtőtől vásároltuk meg a soproni iskola számára készült, Schola eloquentiae exercitae… című kéziratot. Szerzője a híres soproni rektor, botanikus, Deccard János Kristóf (1686–1764). Az eredeti kézirat nem maradt fenn. A művet a soproni tanítvány, Lissoviny Sámuel (későbbi besztercebányai lelkész) 1731-es másolata őrizte meg az utókornak.

Bessenyei György Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék című művének (Bécs, 1790) 2019-es aukciós vásárlása számunkra elsősorban nem azért fontos, mert megfogalmazza a magyar nyelv, tudomány és irodalom előmozdításának felvilágosodás kori programját. Prónay Sándor (1760–1839) egyetemes felügyelő könyvtárából származik a kötet. Onnan került a kiskartali Podmaniczky–Degenfeld-könyvtárba (benne van az ex libris és a kiskartali pecsét), de az evangélikus egyháznak ajándékozott könyvtár kötetei között már nem találták elődeink. A vásárlással nyolcvan év után sikerült pótolni a hiányt.

Kortárs értékmentés

A gyűjteménygyarapításkor természetesen nem csupán a múlt értékeinek megőrzésére kell gondolni, hanem már – a lehetőségekhez mérten – tervszerűen gyűjteni kell a jelenben keletkező, de történeti értékűvé váló anyagokat is. E szellemben az Evangélikus Országos Múzeum folyamatosan gyarapítja kortárs művészeti gyűjteményét: megvásárolta Karátson Gábornak a János evangéliumához készült sorozatát, pályázati támogatásból pedig Szita István négy művét.

Evangélikus őseink példáját követjük, amikor értékeinket megmentjük, szakszerű elhelyezésükért küzdünk, és korszerű gyűjteménnyé formálva a nagyközönség számára elérhetővé tesszük. Nem feledkezve el közben arról: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” (Zsolt 127,1) 

A cikk az Evangélikus Élet magazin 84. évfolyam, 29–30. számában jelent meg 2019. július 28-án.

Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a kiado@lutheran.hu címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.

Az evangelikus.hu cikkeihez a Magyarországi Evangélikus Egyház Facebook profiljában szólhat hozzá, itt mondhatja el véleményét, oszthatja meg másokkal gondolatait: www.facebook.com/evangelikus
A hozzászólásokat moderáljuk, ha gyűlöletkeltő, törvényt, illetve személyiségi jogokat sért. Kérjük, mielőtt elküldi véleményét, a fentieket vegye figyelembe!